Back to Top


Fejlesztési terület: Látás - Tiflo


Kit nevezünk látássérültnek?

A látássérülés a látószerv (a szemgolyó, a látóideg és annak központi idegrendszeri kapcsolatai, vagy a járulékos szervek) sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, kihat személyiségének alakulására.

Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek , akiknek látásteljesítménye - az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva - két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) V 0–0,3 közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek látótere olyan mértékben beszűkült, hogy csak speciális (optikai) eszközökkel és módszerekkel képes az információszerzésre, a tananyag elsajátítására, a mindennapi tevékenységek elvégzésére és a közlekedésre, tájékozódásra. Agyi eredetű látássérülés esetén a vizuális információk agyi feldolgozása sérült. (A sérülések együttes előfordulása is lehetséges.)

A látássérült gyermekek csoportján belül:

  • vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik, fényt sem érzékelnek (vízus: 0)

  • aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek (vízus: fényérzés - 0,1). Az aliglátó tanulók látása a fényérzéstől a nagyalakú,   mozgó tárgyak felismeréséig terjedhet, mely segítheti őket a tájékozódásban, a mindennapi életben. Lehetséges az is, hogy ezeknek a   tanulóknak a közeli látásteljesítménye annyira jó, hogy speciális eszközökkel el tudják sajátítani a síkírás-olvasást.

  • gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,3). A gyengénlátó   tanulók ismeretszerzése, tanulása – különböző megsegítéssel – látó típusú. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program   meghatározója a látásélesség mellett a látássérülés kóroki tényezője, annak funkcionális következménye, a látássérülés bekövetkeztének   időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség.

Forrás: Útmutató a látássérült tanulók integrált neveléséhez



A látássérülés jelei

Csecsemőkorban, kisgyermekkorban:

  • Külső jelek: például hályog, kis-, ill. nagyszeműség stb.

  • Kezek nézegetése, tárgyak ütögetése, fej emelése és fordítása nem jelennek meg időben.

  • A dinamikus hely- és helyzetváltoztató mozgásformák (átfordulás, kúszás, mászás, felülés, felállás, járás) kialakulása több hónapos eltolódást és a megszokott sorrendtől való eltérést mutat.

  • A tárgyak után történő nyúlás sokszor pontatlan.

  • Szemkontaktus felvétele bizonytalan.

  • Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség.

  • Nem néz a mutatott irányba.

  • Nehezen fogadja el a számára ismeretlen emberek közeledését, új helyzetekhez nem tud alkalmazkodni. Ragaszkodik a biztonságot adó   kísérőhöz.

  • Gyakran megfigyelhető a vak gyermekeknél a személyes névmások helytelen használata. E/1. személy helyett E/3. személyben beszélnek,   ami az éntudat kialakulásával mutat szoros összefüggést.

  • Figyelmen kívül hagyja az apró tárgyakat, nehezen követi a mozgó tárgyakat.

  • Ferde fejtartással nézegeti a tárgyakat.

  • Mozgásos passzivitás jellemzi. Nem szereti a mozgásos játékokat.

  • A hangot adó, nagy formátumú játékokat kedveli.

Óvodás korban:

  • a mozgásos játékoknál kedvetlen, ügyetlen

  • képek, képeskönyvek iránti érdektelenség

  • nem szívesen kapcsolódik be a közös munkába

  • nem látja jól a bemutatott tárgyakat

  • bizonytalanul, nehezen tájékozódik

  • sorozatos kudarc

  • a közösségtől való félelem

Óvodáskori gyanu jelei amikor is, a gyermek:

  • a felé közeledő személyt csak 1-2 cm-ről, vagy közelebbről ismeri fel, ha az nem ad hangot

  • arcmimikára és gesztusokra (mosolygás, rosszalló arckifejezés, bólintás, fejcsóválás stb.) hang kíséret nélkül nem reagál, csak ha az illető   arcát szemmagasságban és fél méteren belül láthatja

  • az óvoda falára kitett rajzokat, illusztrációkat nem látja, csak ha közel mehet hozzájuk

  • játékait összeszedi, de gyakran nem veszi észre az apróbb tárgyakat

  • ha játékai leesnek és tőle elgurulnak, nem tudja azokat megkeresni, csak szóbeli segítséggel, gyakran tapogatva keres

  • a játékokat, tárgyakat közelről nézegeti, tapogatja

  • a zsúfolt, nem kontúros képeken nem ismeri fel annak részleteit.

  • az apróbb képeket, ábrákat nem ismeri fel közelről sem

  • csak erős helyi megvilágításban látja az ábrákat, képeket

  • félhomályos helyen nem tud jól tájékozódni, ruháit, játékait tapogatással keresi

  • fényes felületekről visszaverődő fény, napsütés, televízió hatására, hunyorog, pislog, könnyezik, elfordul

  • képek nézegetésekor karjával eltakarja a fényforrást

  • vannak olyan színek, melyeket gyakran téveszt, vagy nem ismer fel

  • mintás, alacsony kontrasztot adó szőnyegen nem veszi észre játékait

  • a kontúros képeket könnyebben felismeri

  • valamelyik irányból felé nyújtott tárgyat nem veszi észre

  • gyakran nekimegy szokatlan helyen lévő tárgyaknak, felbotlik bennük

  • képek, tárgyak nézegetésekor egyik oldalra fordítja fejét, csak egyik szemével nézi azokat;

  • ismeretlen helyen mozgása félénk, bizonytalan

  • szemével nem tudja követni a guruló tárgyakat

  • nem tud fixálni a tárgyakra, feje és/vagy szemei önkéntelenül mozognak

  • önállósága az öltözködésben, eszközhasználatban nagyfokú elmaradást mutat

  • a felé dobott labdát nem tudja elkapni

  • nem szeret rajzolni, vonalkövetése nagyon lassú

  • rajzoló mozdulatai hevesek, darabosak, nem tudja időben megállítani a mozgást, vonalai esetleg reszketősek, nem elég erős a nyomatékuk,   nem tudja vizuálisan kontrollálni azokat

Milyen jelek alapján forduljon a szülő/háziorvos/védőnő gyermekszemészhez?

  • hályog, kis-, ill. nagyszeműség esetén (cataracta, glaucoma, microphthalmus, buphthalmus)

  • ha a szűrések során megállapítást nyer, hogy a gyermek korának nem megfelelő a látásélessége

  • kancsalság (strabizmus) figyelhető meg

  • nem vesz fel szemkontaktust

  • nem érdeklik a feltűnő, színes tárgyak sem, nem szeret képeket, képeskönyvet nézegetni

  • nem néz a mutatott irányba, nem keresi az elguruló tárgyakat

  • figyelmen kívül hagyja az apró tárgyakat

  • nehezen követi a mozgó tárgyakat

  • ferde fejtartással fixál

  • mozgása megkésett, ügyetlen

  • nem szereti a mozgásos játékokat, ügyetlen, nehezen tájékozódik

  • a hangot adó, nagy formátumú játékokat kedveli

  • szeret egy helyben ülni, játszani – ragaszkodik a helyváltoztatáshoz kísérőre

  • nem szívesen viseli a szemüvegét, vagy felette néz ki

  • fejfájós

  • gyakran könnyezik, fényre érzékeny

  • gyakran van kötőhártya gyulladása

  • kettős látásról panaszkodik

  • balesetet követően

  • daganatos megbetegedésekkor (agydaganat, arcüregi daganat, retinoblastoma)

A gyermekkori szemészeti megbetegedések egy része már újszülött, illetve csecsemőkorban is látható, kimutatható. Vannak bizonyos rizikófaktorok, melyek szemészeti megbetegedéseket eredményezhetnek. (pl.: koraszülöttség, intrauterin retardáció, perinatális károsodás, neurológiai rendellenesség, stb.)

Forrás:

  • Kovács Krisztina (2000): Látássérült gyermekek az óvodában és az iskolában.

  • Hegyiné Honyek Katalin (2006): Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez.


Diagnosztika

A szakértői munka keretében komplex vizsgálatot végeznek, amelynek során megállapítják a látássérülés fokát és annak a fejlődésre gyakorolt hatását. A vizsgálatot team munka keretében szemész szakorvos, gyógypedagógus és pszichológus végzi.

A vizsgálatvégzés helye: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Székhely Szakértői Bizottság (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye)

Elérhetőségek:

Weboldal címe: www.fpsz.hu

Cím: 1141 Budapest, Mogyoródi út 128.

Telefon: +36 (1) 474-6000

Email: szekhelyszakertoi@fpsz.net

A szemész szakorvos megállapítja a gyermek szemészeti megbetegedését és látásteljesítményét. A gyógypedagógus funkcionális (pedagógiai) látásvizsgálatot végez, illetve pszichológussal együtt felméri a gyermek értelmi- és készség szintjét.

A vizsgálat eredményeit szakértői véleményben összegzik, melyet a szülőkkel megbeszélnek. A gyermek további fejlesztésének módjára és formájára vonatkozó javaslataikat is ennek tartalmára alapozva fogalmazzák meg. Szakértői véleményre minden alkalommal szükség van, amikor a gyermek gondozásba vételére, korai fejlesztésére, fejlesztő nevelésére, nevelési-oktatási intézménybe történő felvételére, iskolaváltásra, értékelés, minősítés alóli mentességre kerül sor.



Gyógypedagógiai megsegítés

Amennyiben a gyermek (pedagógiai értelemben) látássérült, a szakértői véleménye tartalmazza a gyógypedagógiai megsegítés módját és rendszerességét.

A látássérülés súlyosságától függően a gyermek lehet: gyengénlátó, aliglátó, vagy vak.

A látássérült gyermek korai fejlesztése (0-3/5 éves korig) otthonában vagy korai fejlesztő központokban történik látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus (tiflopedagógus) irányítása mellett. Nevelését-oktatását szegregált nevelési-oktatási intézményben vagy integrált körülmények között (lakóhelyéhez közel) teljesítheti.

Szegregált formában társai is látássérültek és egész nap látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel.

Integrált formában látó gyermekekkel van együtt, az utazó (látássérültek pedagógiája szakos) gyógypedagógus a gyermek szakértői véleményében megjelölt rendszerességgel megy a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe. Egyéni fejlesztő foglalkozásokat tart a látássérült gyermeknek, valamint segíti a fogadó pedagógusok munkáját.

A látássérült gyermek képességfejlesztésének módszertana teljesen más, ha a gyermek gyengénlátó vagy vak. Egy látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus mindkét módszertanban jártas.

Gyengénlátó gyermekeknél módszertani segítséget nyújt: Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Cím: 1147 Budapest, Miskolci u. 77.

Tel.: (06-1) 468-2790

Honlap:www.gyengenlatok.hu


Vak gyermekeknél módszertani segítséget nyújt:

Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

Tel.: (06-1) 363-3343

Honlap:www.vaksik.hu



Látássérültekkel foglalkozó intézmények (szegregált oktatási forma)

Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

Tel.: (06-1) 363-3343

Honlap:www.vaksik.hu

Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma

Cím: 1147 Budapest, Miskolci u. 77.

Tel.: (06-1) 468-2790

Honlap:www.gyengenlatok.hu

Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Kollégium

Cím: 4025 Debrecen Postakert utca 7.

Tel.: (06-52) 431-301

Honlap:: www.hbmaigk.hu

E-mail: titkarsag@hbmaik.edu.hu

Telephely cím: 4032 Debrecen Lóverseny utca 3.

Tel.: +36-52/417-945

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

Cím: 1146 Budapest, Hermina út 47.

Tel.: (06-1)384-8440, Mobil: 06 30/505-2867

Honlap:www.mvgyosz.hu

Vakok Állami Intézete

Cím: 1146 Budapest, Hermina út 21.

Tel.: (06-1)872-9500

E-mail: titkarsag@vakokintezete.hu

Honlap:www.vakokintezete.hu


Hazai egyházi intézmény:

Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon

Cím: 1125 Budapest, Mátyás király u. 29.

Tel.: (06-1)274-4755

Honlap:www.www.katped.hu


Látássérültekkel foglalkozó intézmények (integrált oktatási forma)

Olyan bölcsődék, óvodák, iskolák, melyek alapító okiratában szerepel, hogy érzékszervi fogyatékos, látássérült gyermek fogadására és nevelés-oktatására alkalmas tárgyi és személyi feltételeket biztosít. Integrálhatóság kérdésében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat dönt. Ezt szülővel, a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógussal és fogadó intézménnyel történő megbeszélés előzi meg.



A látás fejlődése

Az újszülött (0–3 hónap) baba pupillái egyenletesen sötétek, kerekek, szimmetrikusak, látja a fényforrást, az arcokat, fejjel és szemmel fordul feléjük. Erős fényre (napfény) hunyorog. Az oculo-palpebrális reflex 2–3 hetes gyermeknél kiváltható. Kezdetben nincs tárgykövetés, a szemmozgások koordinálatlanok. 4–8 hetesen felveszi a szemkontaktust és arckifejezéssel reagál rá; a lassan mozgó tárgyakat követi egy szemmel, rövid ideig két szemmel – először vízszintesen, később függőlegesen is. A 2. hónap végére a mozgó dolgok és az élénk színű tárgyak iránt is érdeklődik, keresi a fényt, s a mozgó fény is felkelti érdeklődését.

3–6 hónaposan felfedezi a kezeit, nyúl a tárgyak felé, majd nyúl a felfüggesztett tárgyak felé is. Nézi a leeső és elguruló tárgyakat. A vizuális érdeklődése fokozatosan bővül: mozgó tárgyat fej-és szemmozgással már 180 fokban képes követni, kedveli az élénk színeket, követi az elveszett játékot – a szem-kéz koordináció kialakul: nyúl az eldobott játék után; zaj irányába pillant; érdeklődik az egy méternél nagyobb távolságban lévő vizuális ingerek iránt is; figyeli saját kezét vagy a kezében levő csörgőt. Szeret mindenkivel kommunikálni és nézni az illető arckifejezését.

4 hónaposan a szemmozgásoknak összerendezetteknek kell lenniük, s 6 hónapos korban megkezdődik a térlátás tanulása is.

7–10 hónaposan észreveszi az apró tárgyakat (pl. morzsa), nyúl értük. Először megérinti azokat, majd meg is ragadja. Szereti az egyszerű rajzokat nézegetni, és felismeri azokat a tárgyakat is, amelyek csak részben látszanak. Felismeri a családtagokat anélkül, hogy szólnának valamit és széles mosollyal üdvözli, ahogy meglátja őket. Idegenektől egy kicsit tart, akkor is, ha mosolyognak.

A 11–12 hónapos gyermek szeret bújócskázni. Ismeri a környezetében lévő dolgokat. Az ablakon kitekintve felismer embereket. Kezd képeket felismerni. Mindent a szájába téve fedez fel – s így rakja össze az egyes elemeket. Szeme vízszintes, függőleges irányba is mozog, a két szemes látás még gyenge, de már jól megkülönböztet egyszerű geometriai mintákat. Az egyéves gyermek vonalakat képes rajzolni, szívesen nézeget képeket, formákat azonosít, s egyre jobban képes a távolságok felbecslésére.

18 hónaposan egyszerű puzzle-t kirak. Érdeklik a könyvek és képek, felismeri, hogy a képek valós tárgyakat ábrázolnak. Szereti, ha rajzolnak neki, s történeteket fűznek hozzá. Ismeri a tárgyak, képek nevét, képes megtanulni a Lea ábrák elnevezését: alma, ház, labda és négyzet (ez fontos a funkcionális látásvizsgálathoz). Formai és szerkezeti szempontból még nem beszél jól, de a családtagok, ismerősök megértik őt.

24 hónapos korában szeret firkálni és színezni. Megérti, hogy a képek lehetnek nagyok és kicsik, és mégis mindig ugyanazt ábrázolják. Csoportosítani tud hasonló dolgokat. A gyermek látásteljesítménye játék közben tesztelhető a legjobban – ha kedve tartja. Kis képeket is felismer jobb és bal szemmel egyaránt. Ebben a korban a látásélessége azonos a felnőttekével.

A 3 éves gyermek szemgolyójának mérete eléri a felnőttkori méretet. 7 éves korra kialakul a felnőttkori térlátás is, mely 12 éves kor körül a binokuláris látás fejlődésének befejeztével véget ér. A legtöbb gyermek látása probléma nélkül fejlődik. Néhány egészséges és sok fogyatékos gyermeknek viszont orvosi kezelésre, fejlesztésre van szüksége a korai látásfejlődéshez. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy a gyermek nem lát jól, célszerű minél előbb ellenőrizni azt. A korán felismert látási problémák egy része kezelhető még azelőtt, mielőtt csökkenne a látásélesség. Figyelni kell a gyermek vizuális fejlődésére – különösen az első életévben. Ha a kívánt fejlődési mérföldköveket nem követi a baba, akkor beszélni kell a gyermekorvossal. A normál vizuális fejlődéstől való eltérés korrigálható, pl. szemüveggel, tréninggel, gyógyszeresen vagy éppen műtéttel.